MOST AKKOR AKARSZ ÍRNI?

Jöjjön a “Segítség, nem írok!” kérdőív elemzésének utolsó része. Meglepően kemény dolgok derülnek ki a legkevesebb jelölést kapott pontokból. Annak ellenére, hogy sereghajtók, nagyon is fontosak!

Nézzük ezt: “Öreg vagyok, késő már elkezdeni… Évekkel ezelőtt kellett volna!”

Akkor látszik igazán az abszurditása ennek, mikor ezt egy 22, egy 35, vagy 47 éves ember mondja… Szögezzük le: írni akkor is érdemes, ha csak magad miatt csinálod, hogy kimenjen a feszültség belőled, akár az életeddel, akár a “nemírásoddal” kapcsolatban! Általában is jó hatású kiírni, ami bennünk van, nem csak a stresszt csökkenti, eredményeket is elérhetünk azzal, hogy sokkal jobban átlátjuk, mi történik éppen velünk, és kezünkbe vehetjük sorsunkat. Nem véletlen, hogy sok zseni és híresség volt nagy naplóíró! A KREAGRÁ-ban – itt töltsd le, ha még nincs meg -említett napi írás is lehet először naplószerű, míg nem indul el valami más belülről!

mindmap

Az életkorunk pedig egyre inkább kitolódik, én azt szoktam mondani így az ötvenedik születésnapom után, hogy nekem még száz évem van hátra. Jó, most éppen alig vonszolom magam egy egyszerű náthától, de; meg akarok tanulni hollandul, perfekten angolul, filmet akarok forgatni, világbéke kampányt csinálni, West Coast Swing világbajnokságot nyerni és jó pár könyvem is megszületésre vár!

“Anya, neked még ilyen terveid vannak?” – mondta huszonéves gyerekem elkerekedő szemmel. Igen, még csak most kezdek rájönni, mit akarok igazán! Nem mondom, néha nehéz a kor-rasszizmust elfogadni, de az a dolgunk, hogy arra készüljünk 100-120-150 évig fogunk élni, és az tartalmas, alkotó legyen! nem csak bridzsitdzsonszos bölcsesség az 50 az új 40! Ne add fel!

A “Nem lehet bejutni a nagy könyvkiadókhoz, csak ha már eleve híres vagy, mint a Csernus doki vagy a Soma Mamagésa, akkor jelentetik meg a könyved!” gondolathoz ismét ajánlom Vidi Rita saját írói vállalkozásról szóló videóit: http://www.kreativiras.com/irovallalkozas/ Remélem, Téged nem kényszerít ágyba a betegség mint engem, de hátha anélkül is rászánod magad, hogy ennek az anyagnak a meghallgatásával és utána újratervezéssel tölts el pár órát!

harry-potter

Nos, az utolsók utolsója: “Mi van, ha elkap a gépszíj, és állandóan írni fogok, nem törődöm a munkámmal, a családommal… Mi van, ha sikeres leszek, és teljesen megváltozik az életem?” Úgy tűnik, ezektől a súlyos dolgoktól csak pár ember fél. Nekem ez azt mondja, hogy igazából nem képzeltétek még el, hogy milyen sikeresnek lenni! Lehet, hogy irigylitek azokat, akik már a csúcson vannak, de nem hiszitek, hogy egyszer ott lehettek! Vagy rosszul gondolom?

Fontos, hogy egyensúlyban tartsuk a hétköznapi kis lépéseket és a stratégiai fontosságú pontokat. Mindkét véglet blokkjainak oldása szükséges, vizsgálni mindenképpen kell, hogy mi van a fejünkben, lelkünkben, szívünkben! Törődjünk azzal is, hogy mit gondolunk a sikerről, milyennek képzeljük az életünket ismert íróként! Egy film Neked hétvégére: J. K. Rowling története

Örömteli és alkotó napot kívánok!

Oláh Gyöngyi www.leonida.hu

“Arra hogy elültess egy fát, a legjobb alkalom húsz éve lett volna. A második legjobb alkalom ma van.” 

8 Comments

  1. Saját szórakoztatásomra kezdtem írni. Egy idő után elkezdtem ilyen pályázatokra írogatni, a neten publikálni. Első könyvemhez – ami csak egy novella – így találtam kiadót. Legújabb írásom egy kiadó válogatáskötetében jelent meg, de nagyon jó érzés, hogy elindultam egy úton amit szívesen csinálok és meghozhatja az ismertséget. Igaz, még messze vagyok tőle, nem is mondanám még írónak magam, de legalább elindultam az íróvá válás útján.

    • De, kérlek, mondd, hogy író vagy, kedves Molnár Mónika írónő! Írsz, szeretsz írni, és már jelentek meg műveid! Légy büszke, légy példa másoknak is! Sokan várnak biztatásra! A tréningeken szoktam osztogatni táblácskákat, amire be kell írni a neveteket az “író” szó fölé, hogy szokjátok! 🙂 Bemutatkozásnál is érdemes gyakorolni! A nevedet elfelejtik, de az mindenkit érdekel, hogy mit írsz!

  2. Gyöngyi, mindig telitalálat, amiket írsz…. akárcsak a betegségben (mert én is beteg vagyok kb. 1 hete), úgy a tervekkel kapcsolatban is maximálisan osztozom az érzéseidben, és lehet hogy vicces, de a hétvégi nyavalyámat arra használtam fel többek között, hogy írtam egy listát arról, mi mindent akarok még megcsinálni/megnézni/kipróbálni a következő 30-40 évben…. (ja, és márciusban leszek én is 50 :)))) szóval hajrá, minden perc számít, és egyre jobban számít!!! Jobbulást Neked :))

    • Köszönöm, Ági! Ez ám a “citromból limonádét” gondolkodás! Jó, hogy a nyavalyád idejét is kihasználtad! Jól tedd el a listát, vagy nem is, éppen legyen szem előtt! Mert mikor Te 90 leszel, én meg már 91, akkor átnézzük, hogy hol tartasz vele!!! 2056. október 18-án 11 órakor a Daubnerben?

    • Örülök az élő példának, inspirálóbb, mint az általános okosság, hogy sosem késő! Megírnád nekem, hogy mi volt az a “tisztán véletlen”? Hogyan kezdted el az írást?

  3. Az előző válaszomat még kiegészíteném azzal, hogy az igaz ugyan, hogy az írás nálam ezzel kezdődött, de ennek még voltak más előzményei is, amik nélkül nehezen tudtam volna elkezdeni az írást.

    Meg kellett tanulnom következetesen és tárgyilagosan fogalmazni, amit bérleti szerződések megfogalmazásával értem el (akkor még sejtelmem sem volt róla, hogy ez később mire lesz jó).

    Továbbá a lépésről lépésre való felépítés módszerét. Ezt úgy tanultam meg, hogy számítógépes programokat írtam (szintén nem tudtam, hogy az az alap, amire ezzel szert teszek egyszer még másra is jó lesz).

    Majd a legvégén megpróbáltam csak úgy kedvtelésből lefordítani magyarra egy rövid amerikai humoreszknek a cseh nyelvű fordítását. Akkor jöttem rá, hogy ehhez nem elég a szavakat lefordítani, ehhez valójában jóval több kell: a cseh szöveget csak vezérfonalként használhatom és nekem ennek a magyar változatát kell megírnom. Aztán ezt megcsináltam fordítva is: egy magyar nyelvű humoreszket fordítottam le egy másik nyelvre és itt is ugyanazzal a problémával találkoztam, mint az előző esetben.

    A fordításokkal kapcsolatban megjegyzem, ezek nagyon jó alapot tudnak adni annak, aki szeretne írni és ismer valami idegen nyelvet. Itt nem kell kitalálni a történetet, ez már adva van, „csak“ meg kell írni. Elérni azt, hogy a szöveg ugyanolyan gördülékeny, a helyzethez illő legyen, mintha nem is egy fordításról lenne szó, hanem ez lenne az eredeti, bizony nem kis dolog ez sem.

    A magam részéről első lépésként mindenképpen ajánlhatom ezt a módszert annak, aki írni szeretne, de nem tudja, miként kezdje el és ismer valamilyen idegen nyelvet.

    Rudolf Th

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*