A “HIRTELEN JÖTT” SIKER LEGENDÁJA

Fotó: Johancsik Tamás

A tegnap megosztott Elizabeth Gilbert videóban az írónő elmondja, hány kudarcon, visszautasításon át vezetett az útja a világsikerig. De bármi is történt, ő csak írt, csak küldözgette a kéziratait a kiadóknak. Nem adta fel.

Mi lenne, ha Strauss elkeseredésében eltépte volna a Kék Duna keringő kottáját? A világ egyik leggyakrabban játszott zeneműve nélkül élnénk. Szerencsére Strausst sem tántorította el a folytatástól egy sikertelen bemutató.

Íme a Wikipédia szócikke: A Kék Duna keringő (An der Schönen blauen Donau (Op. 314)) ifj. Johann Strauss 1866-ban komponált leghíresebb műve, a történelem eddig legtartósabb sikerű tánczenéje. A keringő eredetileg kórusműnek íródott, csak később írta át Strauss hangszeres formátumúra. Első bemutatására 1866február 13-án került sor Bécsben. A mai napig az egyik legismertebb, és leggyakrabban játszott zenekari mű.

A Kék Duna keringő története

Strauss a Wiener Männergesang-Verein, a Bécsi Férfidalárda megrendelésére és a dalosok házipoétájának, a rendőrhivatalnok Josef Weilnek a szövegére komponálta a valcert 1867-ben. Az ezt megelőző évben szenvedett Ausztria vereséget a königgrätzi csatában, a porosz–osztrák–olasz háborúban, ami miatt sok bált lemondtak farsang idején. A férfi kórusegyesület a bolondok estéjén egy dalestet tartott, és felkérték Strausst, hogy komponáljon nekik egy keringőt, az első vokálkeringőjét. A szöveg parodisztikus jellegű volt, egy szatirikus korkritika. 1867. február 13-án Nikolaus Dumba Palais Dumbajában tartották az ősbemutatót, mely csak mérsékelt sikert aratott. A szerző csalódottan így fakadt ki:„Den Walzer mag der Teufel holen, nur um die Coda tut’s mir leid – der hätt’ ich einen Erfolg gewünscht.” (Az ördög vigye a keringőt, csak a kódát sajnálom, annak kívántam volna egy sikert. ) Még ugyanebben az évben Strauss a párizsi világkiállításon lépett fel, és sürgősen szüksége volt új kompozíciókra, ezért gyorsan írt egy csupán hangszeres változatot a keringőre. Ebben a formában és a következő címmel „Le beau Danube bleu” a darab óriási sikert aratott. A Dunauwalzer 25 éves jubileumán az egyesült osztrák-magyar katonazenekarok élén vezénylő szerzőt 15 000 főnyi tömeg ünnepelte.

A Kék Duna keringő címének kialakulása

Eredeti címe: An der Schönen blauen Donau. (op.314). Egyes vélemények szerint a kék Duna kifejezés abból az osztrák legendából származik, hogy a szerelmesek előtt kék színűnek tűnnek a Duna egyébként szürke hullámai. Nem tisztázott, habár valószínű, hogy Strauss a darab eredeti elnevezésénél Karl Isidor Beckmagyarköltő versére hivatkozott, amelyik tartalmazza a „szép kék Dunánál” sort, ami azonban nem Bécsre vonatkozik, hanem Beck szülővárosára, Bajára. Baja a „kék” Duna mellett fekszik, de elhatárolódik a közeli Tiszától, ami a „szőke” jelzővel van ellátva.

A mű szerkezete

A Kék Duna keringő is magán viseli a szerző jellegzetes stílusjegyeit. Strauss keringőire jellemző formális felépítésük (bevezetés, öttagú valcerlánc és kóda), “pikáns” ritmikájuk, választékos dallamviláguk és kitűnő hangszerelésük melyek még BülowWagner és Brahms csodálatát is kivívták. Zenéjében az osztrák néptánc szellemét jellegzetesen bécsi fogalmazásban érvényesítette, bizonyos kedélyes könnyűvérűséggel vegyítve, és azt az osztrák népies muzsikálásból megőrzött naturalisztikus hangszereléssel párosította. Strauss teremtette meg az úgynevezett táncoperettet, amelyben a tánczene hordozza a teljes színpadi cselekményt. Elődei egyszerű táncsorozatából a keringőegyveleg magasabb formáját fejlesztette ki, a kaleidoszkópszerű valcerciklusokat igen változatosan kezeli: többnyire hangulatos, lassú bevezetéssel kezdi, amelyből aztán pillangóként röppen ki a tánc, mint a napsütés a komor tájból. A kóda, a ciklus lezárása általában újra érinti a jellegzetes motívumokat. Az egészet végül a kezdő fővalcer koronázza meg.

A Kék Duna keringő napjainkban

Ma már a Kék Duna keringő fix része és csúcspontja a Bécsi Filharmonikusok újévi koncertjének, holott sosem része a hivatalos programnak és mindig ráadásként játsszák (ahogy a Radetzky-indulót is).A keringőt hagyományosan minden év végén is leadják az osztrák rádiókban (az ORF minden csatornáján, beleértve az FM4 ifjúsági adót is) és a televízióban röviddel éjfél után. Ausztriában néhány másikkal együtt titkos himnusznak számít.

Új-Zélandon a közlekedési rádió ismertetődallamaként használják, és Uruguay parti rádiójának. Kínai belföldi repülővonalakon a leszálláskor nyugtatásképpen játszották.

A századfordulón egy egész sor zeneszerző és zongorista, mint például Moritz Rosenthal, Cziffra György is írtak a műről koncert-parafrázisokat. A legismertebb Adolf Schulz-Evler tollából származik.

Egyéb kapcsolódó történetek

A Kék Duna keringő volt az utolsó darab, amit az angol Lusitania nevű luxusgőzös éttermében játszotta a hajó zenekara az első osztályon ebéd közben, mielőtt 1915május 7-én egy német tengeralattjáró el nem süllyesztette az ír partoknál.

1945április 29-én, Ausztria függetlenségének kikiáltásakor másik himnusz hiánya miatt a parlament a Kék Duna keringőt javasolta. Ugyanígy a nemzeti himnusz helyett játszották az osztrák labdarúgó válogatott első meccsein a második világháború után. Még ma is titkos himnuszként tartják számon a Radetzky-induló, Ó Te Ausztriám, a sokkal modernebb I am from Austria és még néhány másik mellett.

Nagyon ismertté vált a keringő azáltal is, hogy Stanley Kubrick felhasználta a Sci-Fi-klasszikusában, a 2001: Űrodüsszeiában.

Te mit teszel ma azért, hogy megmutasd magad és a műveid a közönségednek? 

Utóirat: A keringőhöz írt szöveget kihagytam, ha érdekel, itt elolvashatod: Ide kattints!

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*